KRITIKA

Odett és a Go Girlz!, Psycho Mutants

De most komolyan...

popagent
  |  2009. jún. 21 vasárnap
Életgörbéje csúcsán járó Gödör Klubban csak laza félház gyűlt össze a hideg szemerkélő esőben a jeles napon, a több tucatnyi múzeum és alkalmi programhelyszín alaposan elszívta a közönséget. A bejárat előtt a kissé hamis női hang ugyan megtorpanásra késztetett, de bentről már nem tűnt annyira zavarónak.

Tito & Tarantula - 2009. június 5. - Dürer-kert

Fényt kapott

krobert
  |  2009. jún. 06 szombat
Tito és Tarantula a világ legtöbb sarkában egyenlő Robert Rodrigezzel, a Desperadoval és az Alkonyattól Pirkadatig című emlékezetes filmalkotásokkal, ami persze egy durva leegyszerűsítés, de a showbizniszben már egy öt mondatos azonosítás is közönségvesztően bonyolult, tehát kerülendő.

LMP kampányzáró est (Anna & Barbies, Besh o Drom) - 2009. június 4.

Tátongó hiány a kommunikáció egén

krobert
  |  2009. jún. 05 péntek
"Mindenhol jó, de legjobb baszni", vezette fel egy számukat Pásztor Anna, az Anna & Barbies éneksnője a színpadon, amikor éppen belém hasított a kínzó kérdés:  Milyen üzenete lehet annak, hogy az Anna & Barbies és a Besh o Drom zenekar (plusz dj. Fabricius) lépett fel a Lehet Más a Politika (LMP) Európai Parlamenti választási kampányzáró estjén a Corvintetőn?

The Bad Plus // Bp., Millenáris Fogadó // 2009. febr. 27.

Könnyen bomló vegyület

vlkr
  |  2009. már. 01 vasárnap
The Bad Plus minnesotai jazztrió világslágereket dolgoz fel. Ahogy utóbbi években Paul Anka, vagy éppen a belfasti postás, The King mindig is teszi. Csakhogy a trió swing, vagy Elvis-modor helyett modern jazz köntösbe csavarja pl. a Nirvana-t, vagy a Pink Floydot. És ezzel olyat tesznek, amit eddig senki. Legalábbis úgy, ahogy ők nyúlnak az alapanyaghoz, eddig senkinek sem sikerült világszerte közismert és rádiók által (persze nem hazai) rendszeresen játszott darabokat alkotnia.

Opera, Budapest, 2009. dec. 01.

Jazz az Operában - Ismerkedési est

vlkr
  |  2008. dec. 02 kedd

Nem volt teljesen világos, mi volt az eredeti elképzelés. A jazzt összehozni a klasszikus zenével, úgy általában, vagy fuzionálni egy kicsit kifejezetten az operával. „Minden egyes operabarát jazzrajongóval és jazzbarát operarajongóval az egységes magyar zenekultúra gazdagodik”, mondták a magyar jazzmûvészek (Magyar jazzmûvészek Társasága).

Aztán szó volt arról is, hogy a „rendhagyó” esemény tisztelgés Joe Zawinul elõtt, ami teljesen rendben van, de mi köze a fenti célhoz? Hogy azt mondta egyszer a megboldogult mester, hogy "A legkülönbözõbb zenei kultúrából érkezõ muzsikusokat hozzuk össze együttes munkára, hogy párbeszédet folytassanak egymással zeneileg és emberileg is, és ez legyen a közös zenélés kiindulási pontja."?

Amikor az esemény kapcsán ideráncigálták az AIDS világnapot is, mint „apropót”, akkor feltettem a kezemet, nem akartam már megérteni miért is ez a emelkedett ünnepélyesség, pátosz, amivel ezt a sohasemvoltmégilyen, hihetetlenhogytalálkoznakakülönbözõzenészek eseményt felvezették, inkább megnéztem mi is ez.


Mûvészek, alkossatok remekmíveket!

vlkr
  |  2008. okt. 29 szerda
Mindig gyanakvással tölt el, amikor igényes zenérõl beszélnek. Amikor ezzel próbálnak megkülönböztetni egy zenét, zenekart a többitõl. Milyen lehet az igényes zene? Minden hang ott van, ahol lennie illik? Iparági normák szerint van felépítve a dal, van eleje, közepe, vége? Szépen fel vannak öltözve a zenészek és udvariasak? Szórakoztatnak, ahogy elvárják tõlük. Lendületesek, ám nem okoznak kellemetlen pillanatokat? Jártak megfelelõ zeneiskolákba? Nem ütnek/pengetnek félre egy hangot sem? Vagy csak egyszerûen tetszik nekünk a zene? És mi magunk igényesek vagyunk?

David Torn, Prezens lemezbemutató, 2008. január 19. 20.00, Trafó

Szereti-e a magzat a free jazzt? (David Torn és quartetje)

KLVR
  |  2008. jan. 20 vasárnap
Azért az nem magától értetõdõ, hogy a földöntúli hangkollázsok, a szintetikus és akusztikus hangzavar, az erõteljes zajrögtönzések ígérete teltháznyi embert vonzzon a szmogriadó közelében tántorgó Budapesten. Az évnek ebben a szakaszában, csak jó okkal, alapos indokkal kel útra az ember.
Ilyenek például a létfenntartás felé gyakorolt apró gesztusok, vagy ha kellõen felkelti érdeklõdését, milyen lehet egy zenész, akit egyrészt a kísérletezés, az improvizáció nagymesterének tekintenek, másrészt közismert filmek zeneszerzõje, harmadrészt producer, és popikonok (pl. Madonna) zeneszerzõje. Egy koncertlátogatáshoz ennek ellenére azért jól jön egy közeli ismerõs érintettsége is a zenekarban, mint végsõ lökés.

Kijárat a mátrixból - Hortobágyi László és a GUO

KLVR
  |  2007. dec. 29 szombat
A Gáyan Uttejak Orchestra sajnálattal jelzi: nem tudja Önöknek egy hagyományos hangverseny élményét biztosítani, mert olyan részvételt kíván meg Önöktõl, amely eltér a szokványos koncerteken beváltaktól, próbálta letörni a hangulatot Hortobágyi László magyar zeneszerzõ, zenefilozófus, kísérleti zenész, de a provokáció nem érte el hatását.

816
sor